KANDALLÓ • CSERÉPKÁLYHA  Tel +36 28/594-035   |   E-mail: info@mullit.hu     |   Termékinformációt kérek!    |  Rólunk mondták  | Kapcsolat

Gyakori kérdések

Gyakori kérdések

Kémény
A kémény a lakásnak az a meghatározó szerkezeti eleme, amely alapvetően meghatározza, hogy mekkora teljesítményű, milyen fűtőkészüléket vásárolhatunk. Alapvetően a kémény mérete (keresztmetszete és hossza) határozza meg azt, hogy készülékünk mekkora méretű, kandalló esetében mekkora üvegfelületű lehet, ezért érdemes a kéményre különleges hangsúlyt fektetni már a ház tervezésének időszakában, és már ilyenkor konzultálni kandallóépítővel - függetlenül attól, hogy a kandalló, kályha mikor kerül majd beépítésre.

A kémény átmérőjének méretére azt szokták mondani "ökölszabályként", hogy a kiválasztott készülék füstcsőcsatlakozásához képest nem szabad a kéményt szűkíteni. Tehát egy 150mm füstcső csatlakozású készülék esetében a kéménykürtő keresztmetszete ennél nem lehet kisebb. Az sem szerencsés, ha a kémény keresztmetszete lényegesen nagyobb, mint a készülék füstcsövének keresztmetszete, mert a túl nagy kémény általában túl nagy huzatot is jelent, amely rontja a készülék hatásfokát, a tüzelőanyag gyors leégéséhez (túl intenzív égéshez) és ezért a készülék idő előtti elhasználódásához vezethet.

A kémény ideális működéséhez a megfelelő keresztmetszeten kívül megfelelő hossz is szükséges ahhoz, hogy huzatunk egyenletes és kellő intenzitású legyen. A készülék kéménybe történő bekötésétől számítva 5-6 m magasságnál (kémény hasznos magassága) már kellő kürtőhatás keletkezik. Fontos az is, hogy készülékünk milyen szögben csatlakozik a kéményhez. Kifejezetten javasolt a készüléket a függőleges kürtőhöz képest 45 fokos szögben bekötni, mert az ilyen csatlakozási pontnak jóval kisebb az áramlási ellenállása, mint a 90 fokos csatlakozásnak.

Az új 2010-es kéményszabvány már nem engedi meg tömör, kisméretű téglakémény építését új építésű házakba, csak minősített kéményrendszerek telepítését! Sőt új építésű házakban saválló csővel bélelt téglakémény sem építtethető!

 

Tüzelőberendezés vásárlás előtt javasoljuk egyeztessen a területileg illetékes kéményseprő hatósággal annak érdekében, hogy jövőbeli készüléke megfelelően működhessen!

 

Kéménytűz 
Kéménytűzzel akkor találkozunk, amikor a kéménykürtőben az égéstermékből lerakódott korom, kátrány szikra, vagy láng hatására begyullad. Ilyenkor a kéményben a hőmérséklet pár perc alatt 1000 oC felé szökhet. Mondanunk sem kell, hogy a kéménytűz nem kívánatos és veszélyes jelenség; rongálja a kémény szerkezetét, csökkenti élettartamát, esetleg tüzet is okozhat; azonban megelőzhető. Először is száraz keményfával vagy szénnel (amennyiben készülékünk erre alkalmas) tüzeljünk, mert a nedves tüzelőanyag hatására a korom lerakódás sokkal intenzívebben jelentkezik a kéményben. Javasoljuk továbbá, hogy minden 50-60 begyújtást követően égessünk el egy "Kéménytisztító Fahasábot" készülékünkben. A "Kéménytisztító Fahasábban" található katalitikus anyag normál üzemi hőmérsékleten leoxidálja a készülékben és a kémény belső falán lerakódott kormot és kátrányt (termékleírást lásd bővebben a kiegészítőknél).

 

Huzat 
Tüzelőberendezésünk megfelelő működésénél ahhoz, hogy az égéstermék a kéményen keresztül távozni tudjon, huzat szükséges. Ideális esetben a huzat 10-20 Pa között van. Amennyiben a huzat alacsony, nem lesz tökéletes készülékünkben az égés, az égéstermék nem ég el teljesen, készülékünk üvegfelülete először elfátyolosodik, majd rövid időn belül bekormozódik, ajtónyitáskor pedig könnyen előfordulhat, hogy füstgáz áramlik vissza a lakótérbe. Ha túl erős a kéményben a huzat, akkor viszont készülékünkből a kéményen keresztül a kelleténél több meleg áramlik a környezetbe és romlik a készülék hatásfoka, valamint a túlzott huzat a készülékben olyan hőmérséklet-különbségeket okozhat, amelynek hatására a készülék élettartama jelentősen csökkenhet, sőt, öntöttvas készüléknél a túlzott huzat esetleg az öntvény elemek elrepedéshez is vezethet. Kéményünk huzatáról huzatméréssel győződhetünk meg (csak kéményre rákötött, működő készüléknél lehet megmérni pontosan kéményünk huzatát). Amennyiben kéményünk huzata túlzottan magas, javasolt automata huzatszabályozót beépíteni, alacsony huzat esetén a kémény hozzának növelése vagy végső esetben huzatfokozó ventillátor telepítése lehet megoldás.

 

Égéshez szükséges levegő 
A huzattal szorosan összefüggő kérdés, illetve a készülék megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen, hogy az égéshez megfelelő mennyiségű levegő álljon rendelkezésre. Levegő (oxigén) nélkül nincs égés. 
Napjainkban mindent elkövetünk, hogy spóroljunk fűtésszámlánkon, és ennek érdekében házunkon, lakásunkon igyekszünk minél jobb hőszigetelést alkalmazni. Azonban arra is kell gondolni, hogyha légtömör nyílászárókat építünk be lakásunkba, és az épületet kívülről is hőszigeteljük, akkor nagyon valószínű, hogy egy nyílt égésterű (égési levegőt a lakótérből használja) kandalló nem tud és ezért nem is fog megfelelően működni. Ilyen esetekben a kémény által "kiszívott" levegőnek nincs utámpótlása és jellemzően azt tapasztaljuk, hogy a begyújtást követően nem ég rendesen a tűz a készülékben, csak füstöl a tűztérben a fa, de nem ég rendesen.

További problémát jelent a szükséges égési levegő mennyiség biztosításában, hogy általában minden háztartásban megtalálható  légelhasználó berendezések (páraelszívó, központi porszívó) a lakótérből használnak el nem kis mennyiségű levegőt (akár 400-800 m3-t óránként). Idő kérdése (akár kevesebb, mint 1 óra), hogy a páraeészívó ventillátor és egy nyílt égésterű készülék együttes működése mikor jut el arra a pontra, amikor a páraelszívó ventillátor "legyőzi" a kémény huzatát és szívja vissza a házon található egyetlen nyíláson (kémény) keresztül az égésterméket, füsttel árasztva el lakóterünket.

 

Ha egy helyiségben égéstermék visszaáramlást tapasztalunk könnyen ellenőrizhetjük, hogy az elégtelen égési levegő mennyiség-e az okozója. Nyissunk nyílászárót amikor a nem kívánt égéstermék visszaáramlást tapasztaljuk és ha ezt követően megszűnik a jelenség, akkor bizonyosan ez a probléma. A nem kívánatos jelenség kiküszöbölésére a legtökéletesebb megoldás a nyitott égésterű készülék egy zárt égésterű (égési levegő külső környezetből érkezik a készülék erre kialakított égési levegő csatlakozójához) készülékre történő cseréje, vagy szellőző kialakítása az adott helyiségben - ebben az esetben azonban a télen beáramló hideg levegő (akár mínusz 10-15 fok) hűtő hatásával számolnunk kell!

 

Szigetelés 
Ahhoz, hogy tüzelőberendezésünk a beépítést követően biztonságosan üzemeljen, az építményt, a falakat, födémet a kandalló/kályha körül megfelelő gondossággal kell hőszigetelni és egy egyszerű kandallókályha beüzemelése esetén is be kell tartani a készülék leírásában szereplő biztosági távolságot, szükség esetén a készülék mögötti falat speciális hőszigetelő anyaggal (vermikulit, kálciumszilikát) hőszigetelni kell!

Ne felejtsük el, hogy a tüzet bevisszük a lakásunkba és ez fokozott figyelmet és felelősséget jelent. Különösen fontos, hogy a könnyű szerkezetű házak esetében még fokozottabb gondossággal járjunk el, hiszen ennek hiányából az utóbbi években sok tűzeset és nem egyszer haláleset is történt!

 

Tüzelőanyag
Minden készülék kezelési útmutatójában fel van tüntetve, hogy milyen tüzelőanyaggal szabad használni. Kandalló, cserépkályha esetében ez jellemzően a fa. A fűtésre alkalmas tűzifa legalább 1,5-2 éve kivágott, összehasogatott és száraz, szellős helyen tárolt keményfa. A frissen kivágott fának 60-70% -a víz. Az ilyen "tüzelőanyagnak" minimális a fűtőértéke, hiszen ha sikerül is begyújtanunk a nedves tüzelőanyagot, az égés során keletkező hő nem a lakótér fűtésére, hanem a fában található nedvesség elpárologtatására fordul. Azonban a nedves fával való tüzelésnek számos más kellemetlen következménye van. A nedves fa kormosan ég és úgy a készüléken, mint a kémény falán sokkal több korom, kátrány rakódik le. A készülékben lerakódó korom rontja a hőátadást; a kéményben lerakódó korom pedig szűkíti a kémény keresztmetszetét, ezzel csökken a kéményben a huzat és kezdetét veszi egy öngerjesztő folyamat, amelynek a vége a kémény eldugulása.

 

Égési levegő
Primer levegő: az elsődleges égési levegő a felelős elsősorban a fűtőkészülékben lángoló tűz égéséért, jellemzően mindig alulról, rostélyon keresztül áramlik be az égéstérbe és onnan táplálja a tüzet.
Szekunder vagy öblítő levegő: általában a kandallóüveg felső, égéstér felőli részénél vezetik be a készülékbe. Funkciója kettős: egyrészről tisztántartja a kandalló üvegfelületét, másrészt az üvegfelület felső részénél az égéstér felső részébe beáramló friss levegő segít a tűztér felső harmadában keletkező el nem égett gázok tökéletes elégetésében. A komolyabb kandallóbetétek a szekunder levegőt "előmelegítik", hogy ne "hideg" levegő áramoljon be az égéstérbe, ami hűti az égés hőmérsékletét, hanem meleg levegő, aminek köszönhetően a kandallóüveg tovább marad tiszta.
Tercier levegő: szintén a tökéletesebb égést hivatott elősegíteni. A kandallóbetét hátsó vagy első, felső harmadában kerül az égéstérbe bevezetésre. Az itt beáramló levegő segít a tűztér felső részében elégetni az éghető gázokat, ennek köszönhetően magasabb lesz kandallóbetétünk hatásfoka, tisztább lesz a készülékből kilépő égéstermék és tisztább lesz a kandalló üvege.
Nyílt égésterű kandalló: minden olyan kandalló nyílt égésterű, amely a működéséhez szükséges égési levegőt abból a helyiségből használja, amelyben beépítették.
Zárt égésterű vagy külső égési levegővel működő kandalló: minden kandallóbetét zárt égésterű, amely a működéséhez szükséges égési levegőt a külső környezetből kapja egy légcsövön keresztül. Az ilyen készülék függetlenül üzemel a lakás légterétől, nem a lakótérből használja a levegőt. Jól szigetelt, légtömör nyílászáróval rendelkező házakba csak ilyen kandallóbetétet szabad beépíteni, ellenkező esetben könnyen előfordulhat, hogy nem fog működni égési levegő hiányában készülékünk.

 

"Tiszta üveg rendszer" 
Az a műszaki megoldás kandallóbetéteknél, amikor a kandalló égéstér felőli felső (esetenként alsó is) részénél az üveggel párhuzamosan levegőt jut be a tűztérbe, hogy a készülék égése tökéletesebb, üvegfelülete pedig tisztább legyen.

 

"Folytonégés"
 
 A bizonyos kandallóbetétekre igaz, hogy amennyiben az alábbi üzemi körülmények biztosítottak:

  1. száraz (<20%), keményfa,
  2. megfelelő kémény,
  3. megfelelő huzat (10-20 Pa),
  4. megfelelő mennyiségű égési levegő,

a készülék egyszeri megrakással (10-15 kg tüzelőanyag) képes a lassú égést követő 8-10 óra elteltével is olyan parazsat tartani, amelyről az égés újraindítható úgy, hogy a kandalló üvege tiszta marad.

Egyenletesebb hőleadás, kevesebb tüzelőanyag, komfortosabb meleg!

 

Teljesítmény 
Arra utal, hogy készülékünk mekkora hőmennyiséget képes időegység alatt leadni.

 

Hatásfok
Arra utaló arányszám, hogy az elégetett tüzelőanyagból felszabaduló hőmennyiség hány százaléka hasznosul a lakótérben és hány százaléka lesz veszteség - azaz megy ki a kéményen keresztül a külső környezetbe.

 

kandalló vagy cserépkályha 
Ki-ki azt válassza, amely életvitelének, igényének leginkább megfelel. 

Kandalló: egy jó hatásfokkal (akár 85%) működő fém tűztér megfelelően körbeburkolva, kővel vagy kályhacsempével. A hőleadás konvekció formájában valósul meg (hideg, meleg levegő fajsúlykülönbsége hoz létre áramlást). Nincs samott téglából épített füstjárat. A begyújtást követő 15 percen belül érezhető a meleg, azonban csak addig, ameddig a készülékben ég a tűz. A kandalló kiváló kiegészítő fűtés, de egyes tűzterek ("folytonégő") kiválóan alkalmasak főfűtésre is. 
A kandallót mindazoknak javasoljuk, akik:
- szeretik élvezni a lobogó tűz látványát, 
- nem rendszeresen (ősztől tavaszig nem minden nap) fogják használni készüléküket,
- a begyújtástól számított rövid időn belül szeretnék élvezni a meleget.
- éppen a kandalló előbb említett tulajdonsága miatt: nyaralókba, hétvégi házakba és minden olyan helyre, ahol hirtelen szeretnének meleget a begyújtást követően. Jó tanács, hogy nyaralók esetében praktikus mindig az adott fűteni kívánt helyiség hőigényét meghaladó teljesítményű készüléket vásárolni, hiszen az áthűlt falak felfűtéséhez praktikus ha van - az egyébként szükségesnél - nagyobb teljesítményünk.
Cserépkályha: samott téglából megépített égéstérből, samott füstjáratokon keresztül jut el az égéstermék a kéménybe. A tüzelőanyag égése közben a samott téglák átmelegszenek és a begyújtást követő 2-3 óra elteltével a meleg sugárzó hő formájában a kályhacsempén keresztül jut vissza a lakótérbe.

A hőleadás akkor is intenzív, amikor a tűz már kialudt. Egy cserépkályhát egy nap maximum kétszer kell megrakni tüzelőanyaggal, és miután a tüzelőanyag leégett róla, le kell zárni az ajtaján az égési levegő szabályozót, hogy a meleg benn maradjon a kályhában.
Fel kell arra is készülni, hogy a cserépkályhát bizonyos idő elteltével át kell építeni. Rendszeres használat mellett kb. 8-10 fűtési szezon elteltével már indokolt megvizsgálni, hogy a kályha füstjáratai nem szorulnak-e felújításra, tisztításra.

 

KANDALLÓ

CSERÉPKÁLYHA

Samott füstjárat

Nem

Igen

Tüzelőanyag felhasználás

2-10 kg / óra

3-5 kg begyújtásonként

Hatásfok

65-85% körül

80-85% körül

Átépítés/átrakás szükséges

Nem

Igen, kb. 8-10 évente

Szakaszos üzemeltetés

Megengedett

Nem ajánlott

Hőleadás

Begyújtástól számított 15 percen belül, addig, amíg parázs van. Konvekció.

Begyújtástól számított 2-3 óra elteltétől akár 10-14 órán keresztül. Sugárzó hő.

Lakótértől független égéshez szükséges levegő utánpótlás

Megoldható külső égési levegő csatlakozóval felszerelt készülékeknél.

Hagyományos, járatos cserépkályhánál nem oldható meg.

Nagy üvegfelület

Igen

Nem


Nyitott vagy zárt tűzterű kandalló / liftes ajtajú kandallóbetét 

A nyitott tűzterű kandallókról
: abban az esetben beszélünk, ha a kandalló tűztere szabadon, nyitva áll a lakótér felé és nincs ajtó az égéstér előtt. A nyitott tűzterű kandallók igen rossz hatásfokkal működnek (<10%), hiszen ahhoz, hogy az égéstermék begyújtáskor és a kandalló használata közben is a kéményen kifelé menjen és ne a lakótérbe, ahhoz kell egy nagy kémény, amin azonban nem csak a füst, hanem a meleg is kimegy. 


A zárt tűzterű kandalló
: gyakorlatilag egy zárt tűztérbetét, amely fémből (öntöttvas, acél) készül. Szerkezeti kialakításában, méretében, formájában igen sokféle változata létezik. Hatásfoka 65-85% között mozog, tehát fűtésre alkalmas. Nem igényel különösen nagy kéményt és a füstgáz lakótérbe történő visszaáramlása gyakorlatilag kizárt.

Azt javasoljuk, hogy abban az esetben se döntsünk a nyitott tűzterű kandalló mellett, ha mindenképpen ragaszkodunk a tűz közvetlen látványához, hanem vásároljunk olyan zárt tűzterű kandallóbetétet, amelynek ajtaja liftes mechanikájú. Az ilyen készülékek annyiban különböznek a hagyományos, zárt tűzterű kandallóbetétektől, hogy miután a készülék és a kémény elérte üzemi hőmérsékletét (begyújtást követő 1-1,5 óra elteltével), az ajtaját feltolhatjuk, az ajtó feltolása után pedig gyönyörködhetünk az élő tűz látványában. Miután leégett készülékünkről a tűz, az ajtót ismét visszacsukjuk. Az ilyen tűzterekkel élvezhetjük a nyitott tűztér által nyújtott közvetlen tűz varázsát, ugyanakkor elkerüljük azt, ami nem kívánatos a nyitott tűzterű kandallóban: a rossz hatásfokot és az esetlegesen visszaáramló égésterméket.

 

Központi fűtéses kandalló

 

Központi fűtéses kandalló alatt olyan fűtőkészüléket értünk, amely egy központi helyről oldja meg több helyiség fűtését.

Ez megoldható légfűtéssel és vízfűtéssel egyaránt, hiszen kandallóbetétünkről légtechnikai csövekkel, ventillátorral vagy víz csőrendszer segítségével egyaránt megoldható több helyiség fűtése. Ennek ellenére központi fűtéses kandalló alatt mégis elsősorban vízfűtéses kandallóra asszociálunk, nagyon helyesen, mert jobban méretezhető és műszakilag is korrektebb, jobban szabályozható több helyiség fűtése vizes rendszerrel.

Légfűtéses központi fűtést olyan helyekre javasolunk, ahol nincs kiépítve vízfűtés és ennek kialakítása jelentős plusz költséget jelentene vagy az épület szerkezeti átalakítását igényelné. Nyaralókban, hétvégi házakban több helyiség fűtése esetén is célszerű még a központi légfűtés használni, mert így nem kell télire vízteleníteni a fűtési rendszert.

Vízfűtéses központi fűtést olyan helyekre javasolunk, ahol eleve adott egy kiépített központi fűtéses rendszer, vagy annak kialakítását egyébként is tervezték; azonban figyelni kell arra, hogy megfelelő méretezési számításokat követően válasszuk ki a megfelelő készüléket és sok esetben indokolt a rendszerbe egy indirekt tároló (puffer) beépítése is.

 

 

Központi fűtéses cserépkályha

 

Cégünk álláspontja szerint a központi fűtésre köthető cserépkályha már nevében paradoxon, hiszen a cserépkályhát, mint a hő tárolására szolgáló szakaszos üzemelésű (nem igényel folyamatos tüzzelést a folyamatos hőleadáshoz) légfűtéses berendezést próbálja ötvözni egy fatüzelésű kazánnal, amely pedig egy folyamatos üzemelésű (folyamatos tüzelést igényel a folyamatos hőleadáshoz) központi fűtéses berendezés. 

Másra való egy cserépkályha és másra való egy kazán. A két eltérő működésű készülék egy fűtőberendezésébe történő házasítása csak nagyon sok feltétel együttes megléte esetén (hagyományos légfűtéses kályhákhoz képest rövid füstjárat, megfelelő mennyiségű hőleadó felület a kályha vizes hőcserélőjéhez méretezetten, kellően száraz, kemény fa ...stb) egy szűk tartományban tud optimálisan működni, erre az optimális szűk tartományra pedig fűtőberendezést tervezni nem célszerű és életszerű, mert egy fűtőberendezésnek egyarán kell képesnek lennie megfelelni az átmeneti őszi, tavaszi napokon - amikor csak viszonylag kis hőigényünk van -, valamint a téli hideg napokon egyaránt - amikor nagyobb hőmennyiségre van szükségünk lakásunk, házunk kifűtésére.

Egyszóval egy ház, lakás központifűtéséhez egy központi fűtéses kandallót javaslunk, egy helyiség légterének főfűtésére pedig cserépkályhát.

Elérhetőségek

Cím:

2113 Erdőkertes, Fő út 231.

Telefon:

+36 28/594-035

Fax:

+36 28/594-036

E-mail:

info@mullit.hu

Nyitvatartás

Hétköznap:

8.00-14.00-ig

Bankszámla

K&H Bank Zrt.
H-1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 9.

HUF IBAN: (HU64) 1040 2991 5052 6787 8049 1002
EUR IBAN: (HU90) 1040 2991 5052 6787 8049 1019

Swift: OKHBHUHB

adószám: 10982596-2-13

EU adószám: HU 10982596

cégjegyzékszám: 13-09-076407